Néhány végtagcsont alapján ismerjük ezt a kistermetű, max. 1-2 méteres testhosszúságot elérő ragadozó dinoszauruszt….

Az Ajkaceratops feltehetően négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt, papagájcsőrszerű állkapoccsal…

Az Albanerpetontidaek laurázsiai eredetű szalamandraszerű kétéltűek, melyek képviselői a középső-jurától a pliocénig éltek…

Számos Iharkútról származó koponya- és alsó állkapocselem egy közepes termetű krokodil-féléhez tartozik, amiről a legtöbb kutató…

A faj a legősibb (Archaeobatrachia) alrenden belül a korongnyelvű békák (Discoglossidae) családjába tartozik, melyek képviselői …

A Bakonydraco egy körülbelül 3,5–4 méter szárnyfesztávolságú, az Azhdarchidaek családjába sorolható repülő hüllő (Pterosauria) volt…

Az iharkúti lelőhely azon kevés európai késő-kréta lelőhelyek közé tartozik, ahonnan töredékes, de annál fontosabb madárleletek is előkerültek…

Az európai késő-krétából gyűjtött leletek alapján feltételezhető volt egy kb. 22 millió évnyi, úgynevezett „Sauropoda hiátus”…

A Bicuspidon aff. hatzegiensis a leggyakoribb gyík az iharkúti lelőhelyen, több tucat állkapocs és felső állcsont alapján ismert…

Az iharkúti lelőhely gyíkjai között meglehetősen ritka az új nemként és fajként leírt Chromatogenys tiliquoides…

A Distortodon rhomboideus gyíkot mint új nemet és fajt írta le a kutatócsoportunk…

Az összes maradvány, ami ezekből a kistermetű krokodil-félékből előkerült az nem több, mint néhány törékeny koponya- és alsó állkapocselem továbbá fogak…

Ezek a teknősök csak jellegzetes páncél elemeik alapján ismertek a lelőhelyről, bár a Kallokibotion teknősöknél azért többet tudunk róluk…

Az ásatásokon korábban használt strapabíró Trabantok után elnevezett teknős valószínűleg az egyik leggyakoribb elem lehetett az egykori faunában…

Ez a béka az eddig ismert legidősebb valódi békafaj (Neobatrachia) lelet az európai kontinensről…

Az iharkúti fauna legjobban ismert eleme a Hungarosaurus. A 4–4,5 méter hosszú, négy lábon járó, növényevő páncélos dinoszaurusz…

Bár ma nem élnek Európa területén vadon krokodilok, a 85 millió évvel ezelőtti Bakonyban 4 különböző fajuk is létezett…

Az iharkúti halfauna leírása és vizsgálata az iharkúti gerinces-faunára irányuló kutatómunkánk váratlanul informatív szegmensének bizonyult…

Ez a rejtélyes teknős igencsak alulreprezentált a faunában és csak néhány páncélelem alapján ismert…

85 millió év nagy idő, az állatvilágnak volt ideje a teljes átalakulásra, hiszen a szárazföld urai akkor még a dinoszauruszok voltak…

Az iharkúti dinoszaurusz lelőhelyről az ásatások során nagy számban kerültek elő megkövesedett ürülékek (koprolitok)…

A kistermetű, növényevő Mochlodon maximum 2 méteres testhosszával az egyik legkisebb lehetett az ezidáig csak Európából ismert…

A moszaszauroideák a ma élő pikkelyes hüllők (Squamata) közé tartozó, de a kréta végén kihalt pikkelyes hüllőcsoport…

Mindössze egy részleges jobb állkapocsból és két állkapocstöredékből ismert Iharkútról a Pelsochamops infrequens nevű gyík …

Az iharkúti fauna legkisebb ragadozó dinoszaurusza. Töredékes leletei alapján tudjuk, hogy nem érhette el egy kifejlett pulyka méretét sem…

A szárazföldi élővilág csúcsragadozói lehettek ezek a kb. 4-5 méteres fej-farok hosszúságot elérő dinoszauruszok…

A Pycnodontiformes a sugarasúszójú halak egy mára kihalt rendje…

Sokáig azt gondoltuk, hogy a Hungarosaurus volt az egyetlen páncélos dinoszaurusz az iharkúti faunában…

Hasonlóan a Doratodonhoz ez a krokodil is nagyon ritkának számít Iharkúton és csak pár éve sikerült azonosítani…

A Bicuspidon, a Distortodon, a Pelsochamops, és a Chromatogenys mellett több más gyíkot is azonosítottunk az iharkúti leletek között…

A villányi Somssich-hegyen feltárt középső-triász korú Templomhegyi Dolomit Tagozat, sekélytengeri környezetben lerakódott kőzetrétegeiből…