Koprolitok (megkövesedett ürülékek) az iharkúti lelőhelyről

Az iharkúti dinoszaurusz lelőhelyről az ásatások során nagy számban kerültek elő megkövesedett ürülékek (koprolitok). Segítségükkel következtetések vonhatóak le az egykori élőlények táplálkozási szokásaival és környezetével kapcsolatban. Az iharkúti koprolit leletanyag tanulmányozását Segesdi Martin kezdte meg, több kollégával együttműködve.

Méretük a 4-5 milliméterestől a több mint 10 centiméteresig terjed, színük a világosbarnától a sötétbarnáig változhat. Többségük felszínén nem ismerhetőek fel szállítódásra utaló nyomok, száradási repedések, ezért valószínű, hogy leginkább az egykori folyóban élő állatok ürülékei őrződtek meg, melyek gyorsan betemetődtek az üledék által. Finomszemcsés alapanyagukban üregek, emésztett növényi és állati maradványok fordulnak elő, melyek CT-felvételeken és vékonycsiszolatokban is kimutathatóak. Előkerültek belőlük magok és kutikula-maradványok, csontszilánkok, részlegesen emésztett halpikkelyek és halfogak, valamint puhatestűek héjtöredékei. A koprolitok egy részében számos pollen és diatóma (kovamoszat) is előfordult.

Mind a növény-, mind a csonttartalmú koprolitoknak apatit a fő alkotó ásványa, továbbá bennük magas foszfáttartalom mérhető. Ezek alapján valószínű, hogy az ürülékeket olyan élőlények hagyták hátra, amik főleg állati eredetű táplálékot (húst, csontokat, ízeltlábúakat, puhatestűeket, stb.) fogyasztottak. Pontosan nem lehet megállapítani, milyen állatoktól származnak ezek a koprolitok, de a belőlük előkerült halpikkelyek és fogak bizonyítják, hogy az iharkúti lelőhelyről ismert Lepisosteiformes és Pycnodontiformes halak zsákmányállatok voltak. Az ürülékek megőrződését nagy valószínűséggel elősegítette az állati táplálékból származó ásványi anyagok kiválása a kőzetté válás során (kalcium, foszfor: apatit ásvány formájában), illetve a gyors betemetődés.