Bazális Titanosauris Sauropoda dinoszaurusz.

Bazális Titanosauria Sauropoda

Az európai késő-krétából gyűjtött leletek alapján feltételezhető volt egy kb. 22 millió évnyi, úgynevezett „Sauropoda hiátus”.Ami annyit jelent, hogy az európai lelőhelyek közül a középső cenomani időszaktól a késő campani időszakig (tehát körül belül 96 millió évvel ezelőttől 74 millió évvel ezelőttig) nem kerültek elő a Sauropoda dinoszauruszok csoportjába tartozó nagytestű, hosszúnyakú növényevőktől maradványok. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy ebben az időszakban kihaltak az akkori európai szigetvilágból, majd csak később hódították meg ismét a területet. Ez az elmélet akkor kezdett megdőlni, amikor Olaszország és Horvátország bizonyos területein előkerültek ilyen állatokhoz köthető lábnyomok az említett időszakból. Viszont ezek a lábnyomok önmagukban nem voltak döntő bizonyítékok, mert akár egy vándorlási eseményhez is tartozhattak, így az az egyetlen, ősi tulajdonságokat magán viselő Sauropoda fog, amely az iharkúti lelőhelyről került elő nagy jelentőséggel bír. Amellett, hogy ez az első testfosszília a sauropoda hiátusból ezektől az állatoktól, az említett lábnyomokkal együtt segíthet megérteni ennek az egykor jelentős csoportnak az európai viszonyait is.

Továbbiak
A Chromatogenys tiliquoides részleges jobb oldali állkapcsa (MTM V 2010.129.1.) Iharkútról.

Chromatogenis

Az iharkúti lelőhely gyíkjai között meglehetősen ritka az új nemként és fajként leírt Chromatogenys tiliquoides…

TOVÁBB »
A Pelsochamops infrequens részleges jobb alsó állkapcsa (MTM 2006.106.1.) Iharkútról. A, belülről a szájüreg felől nézve; B, a rágófelszín felől nézve. Méretarány 1 mm.

Pelsochamops

Mindössze egy részleges jobb állkapocsból és két állkapocstöredékből ismert Iharkútról a Pelsochamops infrequens nevű gyík …

TOVÁBB »
A Foxemys trabanti testrekonstrukciója.

Foxemys trabanti

Az ásatásokon korábban használt strapabíró Trabantok után elnevezett teknős valószínűleg az egyik leggyakoribb elem lehetett az egykori faunában…

TOVÁBB »