A faj a legősibb (Archaeobatrachia) alrenden belül a korongnyelvű békák (Discoglossidae) családjába tartozik, melyek képviselői a középső-jurától máig nyomon követhetőek. A faj az iliuma (csípőcsont) alapján került leírásra, mely bár viszonylag vékony, de a családon belül egyedülállóan magas csípőtaréjjal rendelkezik. A magas csípőtaréjhoz erőteljes izmok tapadhattak, vagyis a Bakonybatrachus sokkal jobb úszó és ugró lehetett, mint a család jelenleg is élő képviselői. Az állat testfelépítéséből és a fennmaradt csontok állapotából arra lehet következtetni, hogy az egykori területen létező ártéri tavakban, holtágakban élhetett.
Mochlodon vorosi
A kistermetű, növényevő Mochlodon maximum 2 méteres testhosszával az egyik legkisebb lehetett az ezidáig csak Európából ismert…