A Foxemys trabanti testrekonstrukciója.

Foxemys trabanti

Az ásatásokon korábban használt strapabíró Trabantok után elnevezett teknős valószínűleg az egyik leggyakoribb elem lehetett az egykori faunában. A Foxemys trabanti anatómiája elég jól ismert, több koponya, alsó állkapocs, részleges páncélok, végtagcsontok és csigolyák alapján. Viszonylag nagyméretű (70-80 cm hosszú) vízi teknős volt, nehéz páncélzattal és széles rágófelületekkel, ami arra utal, hogy főleg kemény páncélú táplálékot fogyaszthatott (pl. csigák, kagylók, rákok). A F. trabanti a nyakfordító teknősök körébe tartozott, ahová olyan az egykori Gondwana szuperkontinens dél-amerikai részéről származó fajok tartoznak, melyek oldalirányban húzzák a páncél alá, nem pedig függőlegesen. A Foxemys legközelebbi rokonai, a bothremydidák mára kihaltak, de néhány távolabbi rokon a mai napig fennmaradt Dél-Amerika északi felén és Madagaszkáron. A Bothremydidák elterjedési területe azonban jóval nagyobb volt és a kréta során magában foglalta Észak-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Indiát és Európát is. A F. trabanti egy délről, feltehetően Észak-Afrikából bevándorló fajt képvisel az iharkúti faunában. Hasonló teknősöket ismerünk még Franciaország és Spanyolország fiatalabb rétegeiből, de a Foxemys trabanti az iharkúti fauna endemikus eleme volt.

Továbbiak
A Pelsochamops infrequens részleges jobb alsó állkapcsa (MTM 2006.106.1.) Iharkútról. A, belülről a szájüreg felől nézve; B, a rágófelszín felől nézve. Méretarány 1 mm.

Pelsochamops

Mindössze egy részleges jobb állkapocsból és két állkapocstöredékből ismert Iharkútról a Pelsochamops infrequens nevű gyík …

TOVÁBB »
Bauxitornis mindszentyae testrekonstrukciója

Bauxitornis mindszentyae

Az iharkúti lelőhely azon kevés európai késő-kréta lelőhelyek közé tartozik, ahonnan töredékes, de annál fontosabb madárleletek is előkerültek…

TOVÁBB »
Mochlodon vorosi koponyarekonstrukciója

Mochlodon vorosi

A kistermetű, növényevő Mochlodon maximum 2 méteres testhosszával az egyik legkisebb lehetett az ezidáig csak Európából ismert…

TOVÁBB »