Bauxitornis mindszentyae testrekonstrukciója

Bauxitornis mindszentyae

Név eredete: Bauxitornis: a bauxita madara; mindszentyae: Mindszenty Andrea, a bauxitok nemzetközileg elismert kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora után

Az iharkúti lelőhely azon kevés európai késő-kréta lelőhelyek közé tartozik, ahonnan töredékes, de annál fontosabb madárleletek is előkerültek. A lelőhelyen eddig megtalált közel 10.000 csontmaradvány közül kb. egy tucat sorolható a madarakhoz. Bár a leletek kizárólag végtagcsontok, mégis sokat elárulnak az iharkúti késő-kréta madárvilágról. Legalább két madárfajt sikerült már beazonosítani, melyek közül az egyik ölyv méretű volt és az ide sorolható csüdcsont alapján a kréta időszak végén kihalt Enantiornithes madarak új fajaként (Bauxitornis mindszentyae) írtuk le.

Egy töredékes combcsont alapján pedig tudjuk, hogy legalább még egy, szintén az Enantiornithesek közé tartozó, kb. rigó méretű madár is élt a területen. Feltételezzük azonban, hogy a 85 millió évvel ezelőtti madárvilág sokkal változatosabb volt, mint azt a leletek mutatják.

Továbbiak
Az iharkúti dortokida teknős páncél- és függesztő öv elemei

Dortokidae teknősök

Ezek a teknősök csak jellegzetes páncél elemeik alapján ismertek a lelőhelyről, bár a Kallokibotion teknősöknél azért többet tudunk róluk…

TOVÁBB »
A Pelsochamops infrequens részleges jobb alsó állkapcsa (MTM 2006.106.1.) Iharkútról. A, belülről a szájüreg felől nézve; B, a rágófelszín felől nézve. Méretarány 1 mm.

Pelsochamops

Mindössze egy részleges jobb állkapocsból és két állkapocstöredékből ismert Iharkútról a Pelsochamops infrequens nevű gyík …

TOVÁBB »
Bauxitornis mindszentyae testrekonstrukciója

Bauxitornis mindszentyae

Az iharkúti lelőhely azon kevés európai késő-kréta lelőhelyek közé tartozik, ahonnan töredékes, de annál fontosabb madárleletek is előkerültek…

TOVÁBB »