Bakonydraco galaczi testrekonstrukció

Bakonydraco galaczi

Név eredete: Bakonydraco: A Bakony sárkánya; galaczi: Galácz András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékének professzora után.

A Bakonydraco egy körülbelül 3,5–4 méter szárnyfesztávolságú, az Azhdarchidaek családjába sorolható repülő hüllő (Pterosauria) volt. Tehát nem dinoszauruszról van szó, hanem azok egyik közeli rokoncsoportjának tagjáról. Állkapcsában nem voltak fogak, hanem a madarakéhoz hasonló, erőteljes szarukávával borított csőrszerű állkapcsával tudta megfogni, tépni feltehetően igen változtos táplálékát (halak, gyümölcsök, dögök stb.).

Mellső végtagja által kifeszített bőrszárnya és szárnycsapások révén tudott aktívan repülni. Az eddig előkerült közel 80 állkapocstöredék alapján kijelenthetjük, hogy a Bakonydraco egyedei igazán gyakoriak lehettek az iharkúti folyóágak, tavak vidékén – elképzelhető, hogy bizonyos helyeken olyan nagy tömegben éltek, mint egyes mai vízimadarak.

Az említett állkapocstöredékek alapján felmerült, hogy egy második pterosaurus faj is előfodult a területen.

Továbbiak
A Foxemys trabanti testrekonstrukciója.

Foxemys trabanti

Az ásatásokon korábban használt strapabíró Trabantok után elnevezett teknős valószínűleg az egyik leggyakoribb elem lehetett az egykori faunában…

TOVÁBB »
Az iharkúti dortokida teknős páncél- és függesztő öv elemei

Dortokidae teknősök

Ezek a teknősök csak jellegzetes páncél elemeik alapján ismertek a lelőhelyről, bár a Kallokibotion teknősöknél azért többet tudunk róluk…

TOVÁBB »
Az Allodaposuchus rekonstrukciója és egykori környezete

Allodaposuchus

Számos Iharkútról származó koponya- és alsó állkapocselem egy közepes termetű krokodil-féléhez tartozik, amiről a legtöbb kutató…

TOVÁBB »