Bakonydraco galaczi testrekonstrukció

Bakonydraco galaczi

Név eredete: Bakonydraco: A Bakony sárkánya; galaczi: Galácz András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékének professzora után.

A Bakonydraco egy körülbelül 3,5–4 méter szárnyfesztávolságú, az Azhdarchidaek családjába sorolható repülő hüllő (Pterosauria) volt. Tehát nem dinoszauruszról van szó, hanem azok egyik közeli rokoncsoportjának tagjáról. Állkapcsában nem voltak fogak, hanem a madarakéhoz hasonló, erőteljes szarukávával borított csőrszerű állkapcsával tudta megfogni, tépni feltehetően igen változtos táplálékát (halak, gyümölcsök, dögök stb.).

Mellső végtagja által kifeszített bőrszárnya és szárnycsapások révén tudott aktívan repülni. Az eddig előkerült közel 80 állkapocstöredék alapján kijelenthetjük, hogy a Bakonydraco egyedei igazán gyakoriak lehettek az iharkúti folyóágak, tavak vidékén – elképzelhető, hogy bizonyos helyeken olyan nagy tömegben éltek, mint egyes mai vízimadarak.

Az említett állkapocstöredékek alapján felmerült, hogy egy második pterosaurus faj is előfodult a területen.

Továbbiak
A Pelsochamops infrequens részleges jobb alsó állkapcsa (MTM 2006.106.1.) Iharkútról. A, belülről a szájüreg felől nézve; B, a rágófelszín felől nézve. Méretarány 1 mm.

Pelsochamops

Mindössze egy részleges jobb állkapocsból és két állkapocstöredékből ismert Iharkútról a Pelsochamops infrequens nevű gyík …

TOVÁBB »
Mochlodon vorosi koponyarekonstrukciója

Mochlodon vorosi

A kistermetű, növényevő Mochlodon maximum 2 méteres testhosszával az egyik legkisebb lehetett az ezidáig csak Európából ismert…

TOVÁBB »