Középső-triász villányi életkép, sekélytengeri vízi hüllőkkel, Nothosaurusokkal és Placodontiákkal (Pecsics Tibor illusztrációja)

Villányi Eosauropterygia hüllők

Eosauropterygia triász tengeri hüllők Villányból

A villányi Somssich-hegyen feltárt középső-triász korú Templomhegyi Dolomit Tagozat, sekélytengeri környezetben lerakódott kőzetrétegeiből számos gerinces maradvány került elő az elmúlt évek ásatásai során. A leletanyag jelentős részét képezik az Eosauropterygiákhoz sorolható, vízi életmódhoz alkalmazkodott hüllők, melyek a triász sekélytengeri élővilág egyik legjelentősebb és legváltozatosabb csoportját alkották. A villányi leletanyagon belül, az ezekkel a hüllőkkel kapcsolatos legújabb ismereteink Segesdi Martin és Ősi Attila kutatásához kötődnek.

A villányi csontok döntő többsége izolált, azaz különálló, eddig csupán egyetlen részleges csontváz került elő, mely egy kistermetű, közelebbről nem meghatározható (Eosauropterygia) vízi hüllő maradványa. A lelőhelyről ismert töredékes koponyák és állkapocs maradványok alapján bizonyított a Nothosauridae család jelenléte. Továbbá, több különleges, megnyúlt tövisnyúlványú csigolya alapján ismerjük a Nothosaurus nemzetség maradványait, mely leletek a legnagyobb hasonlóságot a Nothosaurus mirabilis fajjal mutatják. Egyéb, bonyolultabb anatómiájú csigolyák és más töredékes leletek alapján tudjuk, hogy a Simosauridae család képviselői is előfordultak ezen a területen, ezek a csontok leginkább a Simosaurus gaillardoti fajhoz hasonlítanak. A maradványok alapján valószínű, hogy több különböző kifejlett testméretű (1 méterestől egészen a 3-4 méteresig) és különböző táplálkozású (halevésre specializáltak, illetve sokféle táplálékot elfogyasztók) Eosauropterygia tengeri hüllő élt az egykori villányi területen a triász időszak során. A fauna összetétele leginkább a németországi, illetve a Bihar-hegységben feltárt hasonló korú lelőhelyekére emlékeztet.

Továbbiak
Pneumatoraptor fodori fejrekonstrukciója

Pneumatoraptor fodori

Az iharkúti fauna legkisebb ragadozó dinoszaurusza. Töredékes leletei alapján tudjuk, hogy nem érhette el egy kifejlett pulyka méretét sem…

TOVÁBB »
Az iharkúti Atractosteus rekonstrukciója (grafika: Pecsics Tibor)

Kajmánhalak

Az iharkúti halfauna leírása és vizsgálata az iharkúti gerinces-faunára irányuló kutatómunkánk váratlanul informatív szegmensének bizonyult…

TOVÁBB »