Középső-triász villányi életkép, sekélytengeri vízi hüllőkkel, Nothosaurusokkal és Placodontiákkal (Pecsics Tibor illusztrációja)

Villányi Eosauropterygia hüllők

Eosauropterygia triász tengeri hüllők Villányból

A villányi Somssich-hegyen feltárt középső-triász korú Templomhegyi Dolomit Tagozat, sekélytengeri környezetben lerakódott kőzetrétegeiből számos gerinces maradvány került elő az elmúlt évek ásatásai során. A leletanyag jelentős részét képezik az Eosauropterygiákhoz sorolható, vízi életmódhoz alkalmazkodott hüllők, melyek a triász sekélytengeri élővilág egyik legjelentősebb és legváltozatosabb csoportját alkották. A villányi leletanyagon belül, az ezekkel a hüllőkkel kapcsolatos legújabb ismereteink Segesdi Martin és Ősi Attila kutatásához kötődnek.

A villányi csontok döntő többsége izolált, azaz különálló, eddig csupán egyetlen részleges csontváz került elő, mely egy kistermetű, közelebbről nem meghatározható (Eosauropterygia) vízi hüllő maradványa. A lelőhelyről ismert töredékes koponyák és állkapocs maradványok alapján bizonyított a Nothosauridae család jelenléte. Továbbá, több különleges, megnyúlt tövisnyúlványú csigolya alapján ismerjük a Nothosaurus nemzetség maradványait, mely leletek a legnagyobb hasonlóságot a Nothosaurus mirabilis fajjal mutatják. Egyéb, bonyolultabb anatómiájú csigolyák és más töredékes leletek alapján tudjuk, hogy a Simosauridae család képviselői is előfordultak ezen a területen, ezek a csontok leginkább a Simosaurus gaillardoti fajhoz hasonlítanak. A maradványok alapján valószínű, hogy több különböző kifejlett testméretű (1 méterestől egészen a 3-4 méteresig) és különböző táplálkozású (halevésre specializáltak, illetve sokféle táplálékot elfogyasztók) Eosauropterygia tengeri hüllő élt az egykori villányi területen a triász időszak során. A fauna összetétele leginkább a németországi, illetve a Bihar-hegységben feltárt hasonló korú lelőhelyekére emlékeztet.

Továbbiak
A Pelsochamops infrequens részleges jobb alsó állkapcsa (MTM 2006.106.1.) Iharkútról. A, belülről a szájüreg felől nézve; B, a rágófelszín felől nézve. Méretarány 1 mm.

Pelsochamops

Mindössze egy részleges jobb állkapocsból és két állkapocstöredékből ismert Iharkútról a Pelsochamops infrequens nevű gyík …

TOVÁBB »
A Foxemys trabanti testrekonstrukciója.

Foxemys trabanti

Az ásatásokon korábban használt strapabíró Trabantok után elnevezett teknős valószínűleg az egyik leggyakoribb elem lehetett az egykori faunában…

TOVÁBB »