Theriosuchus

Theriosuchus

Hasonlóan a Doratodonhoz ez a krokodil is nagyon ritkának számít Iharkúton és csak pár éve sikerült azonosítani, mellyel a lelőhelyről ismert krokodil fajok száma négyre emelkedett. Kétséget kizáróan csak két részleges felső állkapocs csontot és fogakat sorolhatunk a Theriosuchushoz. Viszonylag magas koponya, és apró, enyhén lekerekített hátsó fogak jellemezték, mely utóbbiban különbözik az erdély késő krétájából ismert, de egyébként hasonló testfelépítésű, korábban a Theriosuchus nemzetségbe sorolt, Sabresuchus sympiestodontól A Theriosuchus egyike volt az elsőként leírt fosszilis krokodiloknak a 19. században és a korábban csak Európa felső-jurájából és alsó-krétájából ismert nemzettség felfedezése felső-kréta kőzetekben igencsak meglepetésként érte a kutatókat. Más „túlélő” dinoszauruszokkal, krokodilokkal és teknősökkel együtt a Theriosuchus is egy alsó-kréta reliktumnak számít az európai késő-kréta faunákban, mely talán az elszigetelt fejlődés eredménye lehet. Az iharkúti Theriosuchus maradványok is ezt az elképzelést erősítik és egy fontos, korábban hiányzó részt töltenek be a nemzettség rétegtani előfordulásában. A legújabb kutatások felvetik, hogy a nemzetség egész Európában elterjedt volt a késő-kréta során.

Továbbiak
Bauxitornis mindszentyae testrekonstrukciója

Bauxitornis mindszentyae

Az iharkúti lelőhely azon kevés európai késő-kréta lelőhelyek közé tartozik, ahonnan töredékes, de annál fontosabb madárleletek is előkerültek…

TOVÁBB »

Doratodon

Az összes maradvány, ami ezekből a kistermetű krokodil-félékből előkerült az nem több, mint néhány törékeny koponya- és alsó állkapocselem továbbá fogak…

TOVÁBB »
Bicuspidon aff. hatzegiensis bal alsó állkapocseleme (dentale) Iharkútról

Bicuspidon

A Bicuspidon aff. hatzegiensis a leggyakoribb gyík az iharkúti lelőhelyen, több tucat állkapocs és felső állcsont alapján ismert…

TOVÁBB »