A Pelsochamops infrequens részleges jobb alsó állkapcsa (MTM 2006.106.1.) Iharkútról. A, belülről a szájüreg felől nézve; B, a rágófelszín felől nézve. Méretarány 1 mm.

Pelsochamops

Mindössze egy részleges jobb állkapocsból és két állkapocstöredékből ismert Iharkútról a Pelsochamops infrequens nevű gyík. Fogainak hordó alakú alsóbb része, a kúpszerű fogkoronák a belső részüket körbeölelő peremmel (cingulum), és a fogak ritkás elhelyezkedése a Chamopsiidae családra jellemző. Ezek a gyíkok a kréta időszakban éltek, majd a kréta végi tömeges kihalásban tűntek el. A csoport más tagjaival összehasonlítva kiderült, hogy az iharkúti maradványok különböznek a korábban ismert nemektől, így Pelsochamops infrequens néven, új nemként és új fajként írtuk le ezt a gyíkot.

A nem neve a földkéreg Pelso-egység nevű lemezdarabjának (tektonikai blokknak) nevére utal, amelyen a Bakony is található (amely pedig a Balaton latin nevéből származik). A „chamops” görögül „lefelé néző arc”-ot jelent és a család tagjainál általánosan használt utótag. Az „infrequens” fajnév a példányok ritkaságára utal az iharkúti leletanyagon belül.

A Pelsochamops a család Észak-Amerikán kívüli előfordulásának első bizonyítéka. A többi Iharkúti gyíknál kisebb lehetett, a tápláléka talán rovarokból állhatott a fogazatából ítélve.

Továbbiak

Doratodon

Az összes maradvány, ami ezekből a kistermetű krokodil-félékből előkerült az nem több, mint néhány törékeny koponya- és alsó állkapocselem továbbá fogak…

TOVÁBB »
A Foxemys trabanti testrekonstrukciója.

Foxemys trabanti

Az ásatásokon korábban használt strapabíró Trabantok után elnevezett teknős valószínűleg az egyik leggyakoribb elem lehetett az egykori faunában…

TOVÁBB »

Hungarosaurus tormai

Az iharkúti fauna legjobban ismert eleme a Hungarosaurus. A 4–4,5 méter hosszú, négy lábon járó, növényevő páncélos dinoszaurusz…

TOVÁBB »