Ajkaceratops kozmai fejrekonstrukciója

Ajkaceratops kozmai

Név eredete: Ajka városa és Kozma Károly, az ajkai kőszénbányák nyugalmazott geológusa útán.

Az Ajkaceratops feltehetően négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt, papagájcsőrszerű állkapoccsal. Csoportjának, a galléros vagy tülkös Ceratopsia dinoszauruszoknak az egyik legkisebb tagja lehetett: testhossza alig érte el az egy métert. A legtöbb növényevő állathoz hasonlóan, valószínűleg csordákban legelészhetett. Az Ajkaceratops koponyájának elülső, csőrszerű része egyértelműen a galléros dinoszauruszok koponyájának ezen részére emlékeztet, ám az alsó állkapocs eleje szokatlan megjelenésű. Kezdetben azt hittük, hogy ezek nem állkapocselemek, hanem lefelé hajló, karomszerű ujjpercek. Később derült ki, hogy 180 fokkal elfordítva, valójában egy kis termetű Ceratopsia dinoszaurusz felfelé görbülő, alsó állkapocselemeit (predentale) tartjuk a kezünkben.

Az Ajkaceratops iharkúti felfedezése az első egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy a korábban csak Ázsiában és Észak-Amerikában élt Ceratopsiák Európa késő-kréta szigetvilágát is benépesítették.

Továbbiak
Bicuspidon aff. hatzegiensis bal alsó állkapocseleme (dentale) Iharkútról

Bicuspidon

A Bicuspidon aff. hatzegiensis a leggyakoribb gyík az iharkúti lelőhelyen, több tucat állkapocs és felső állcsont alapján ismert…

TOVÁBB »
A Pelsochamops infrequens részleges jobb alsó állkapcsa (MTM 2006.106.1.) Iharkútról. A, belülről a szájüreg felől nézve; B, a rágófelszín felől nézve. Méretarány 1 mm.

Pelsochamops

Mindössze egy részleges jobb állkapocsból és két állkapocstöredékből ismert Iharkútról a Pelsochamops infrequens nevű gyík …

TOVÁBB »