A Pelsochamops infrequens részleges jobb alsó állkapcsa (MTM 2006.106.1.) Iharkútról. A, belülről a szájüreg felől nézve; B, a rágófelszín felől nézve. Méretarány 1 mm.

Pelsochamops

Mindössze egy részleges jobb állkapocsból és két állkapocstöredékből ismert Iharkútról a Pelsochamops infrequens nevű gyík. Fogainak hordó alakú alsóbb része, a kúpszerű fogkoronák a belső részüket körbeölelő peremmel (cingulum), és a fogak ritkás elhelyezkedése a Chamopsiidae családra jellemző. Ezek a gyíkok a kréta időszakban éltek, majd a kréta végi tömeges kihalásban tűntek el. A csoport más tagjaival összehasonlítva kiderült, hogy az iharkúti maradványok különböznek a korábban ismert nemektől, így Pelsochamops infrequens néven, új nemként és új fajként írtuk le ezt a gyíkot.

A nem neve a földkéreg Pelso-egység nevű lemezdarabjának (tektonikai blokknak) nevére utal, amelyen a Bakony is található (amely pedig a Balaton latin nevéből származik). A „chamops” görögül „lefelé néző arc”-ot jelent és a család tagjainál általánosan használt utótag. Az „infrequens” fajnév a példányok ritkaságára utal az iharkúti leletanyagon belül.

A Pelsochamops a család Észak-Amerikán kívüli előfordulásának első bizonyítéka. A többi Iharkúti gyíknál kisebb lehetett, a tápláléka talán rovarokból állhatott a fogazatából ítélve.

Továbbiak
Az iharkúti dortokida teknős páncél- és függesztő öv elemei

Dortokidae teknősök

Ezek a teknősök csak jellegzetes páncél elemeik alapján ismertek a lelőhelyről, bár a Kallokibotion teknősöknél azért többet tudunk róluk…

TOVÁBB »
Bicuspidon aff. hatzegiensis bal alsó állkapocseleme (dentale) Iharkútról

Bicuspidon

A Bicuspidon aff. hatzegiensis a leggyakoribb gyík az iharkúti lelőhelyen, több tucat állkapocs és felső állcsont alapján ismert…

TOVÁBB »