Ajkaceratops kozmai fejrekonstrukciója

Ajkaceratops kozmai

Név eredete: Ajka városa és Kozma Károly, az ajkai kőszénbányák nyugalmazott geológusa útán.

Az Ajkaceratops feltehetően négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt, papagájcsőrszerű állkapoccsal. Csoportjának, a galléros vagy tülkös Ceratopsia dinoszauruszoknak az egyik legkisebb tagja lehetett: testhossza alig érte el az egy métert. A legtöbb növényevő állathoz hasonlóan, valószínűleg csordákban legelészhetett. Az Ajkaceratops koponyájának elülső, csőrszerű része egyértelműen a galléros dinoszauruszok koponyájának ezen részére emlékeztet, ám az alsó állkapocs eleje szokatlan megjelenésű. Kezdetben azt hittük, hogy ezek nem állkapocselemek, hanem lefelé hajló, karomszerű ujjpercek. Később derült ki, hogy 180 fokkal elfordítva, valójában egy kis termetű Ceratopsia dinoszaurusz felfelé görbülő, alsó állkapocselemeit (predentale) tartjuk a kezünkben.

Az Ajkaceratops iharkúti felfedezése az első egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy a korábban csak Ázsiában és Észak-Amerikában élt Ceratopsiák Európa késő-kréta szigetvilágát is benépesítették.

Továbbiak
A Chromatogenys tiliquoides részleges jobb oldali állkapcsa (MTM V 2010.129.1.) Iharkútról.

Chromatogenis

Az iharkúti lelőhely gyíkjai között meglehetősen ritka az új nemként és fajként leírt Chromatogenys tiliquoides…

TOVÁBB »
Mochlodon vorosi koponyarekonstrukciója

Mochlodon vorosi

A kistermetű, növényevő Mochlodon maximum 2 méteres testhosszával az egyik legkisebb lehetett az ezidáig csak Európából ismert…

TOVÁBB »
A Foxemys trabanti testrekonstrukciója.

Foxemys trabanti

Az ásatásokon korábban használt strapabíró Trabantok után elnevezett teknős valószínűleg az egyik leggyakoribb elem lehetett az egykori faunában…

TOVÁBB »