A Foxemys trabanti testrekonstrukciója.

Foxemys trabanti

Az ásatásokon korábban használt strapabíró Trabantok után elnevezett teknős valószínűleg az egyik leggyakoribb elem lehetett az egykori faunában. A Foxemys trabanti anatómiája elég jól ismert, több koponya, alsó állkapocs, részleges páncélok, végtagcsontok és csigolyák alapján. Viszonylag nagyméretű (70-80 cm hosszú) vízi teknős volt, nehéz páncélzattal és széles rágófelületekkel, ami arra utal, hogy főleg kemény páncélú táplálékot fogyaszthatott (pl. csigák, kagylók, rákok). A F. trabanti a nyakfordító teknősök körébe tartozott, ahová olyan az egykori Gondwana szuperkontinens dél-amerikai részéről származó fajok tartoznak, melyek oldalirányban húzzák a páncél alá, nem pedig függőlegesen. A Foxemys legközelebbi rokonai, a bothremydidák mára kihaltak, de néhány távolabbi rokon a mai napig fennmaradt Dél-Amerika északi felén és Madagaszkáron. A Bothremydidák elterjedési területe azonban jóval nagyobb volt és a kréta során magában foglalta Észak-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Indiát és Európát is. A F. trabanti egy délről, feltehetően Észak-Afrikából bevándorló fajt képvisel az iharkúti faunában. Hasonló teknősöket ismerünk még Franciaország és Spanyolország fiatalabb rétegeiből, de a Foxemys trabanti az iharkúti fauna endemikus eleme volt.

Továbbiak