Az Albanerpeton rekonstrukciója

Albanerpetontidae kétéltűek

Az Albanerpetontidaek laurázsiai eredetű szalamandraszerű kétéltűek, melyek képviselői a középső-jurától a pliocénig éltek, a szalamandrák és békák testvércsoportját képezik. Az európai késő-krétában megváltozott kétéltű faunát jellemzően az Albanerpeton-félék adták a békák mellett, miközben a szalamandra-félék (Caudata) jelentős mértékben visszaszorultak.

Az iharkúti felső-kréta gerinces lelőhelyről előkerült Albanerpetontidae leletek sajnos igen töredékesek és hiányzik a besorolás szempontjából oly fontos homlokcsont (frontale) is, ezért csak feltételesen sorolhatóak az Albanerpeton nembe (1. ábra). A taxonómiai besorolás helyességét alátámaszthatja a morfológiai bélyegeken kívül az is, hogy ez a genus volt a kérdéses időszakban az egyeduralkodó az európai kontinensen. A leletek közül kiemelkedik néhány nagyméretű alsó állkapocscsont-töredék, melyek az eddig ismert legnagyobb albanerpetontida, az Albanerpeton inexpectatuménál is nagyobb mintegy 20 %-al. Növeli az iharkúti leletek jelentőségét az is, hogy megismerésükig az alsó-krétától a campaniig nem volt ismert ilyen lelet Európából.

Más, jobb megtartású leletek alapján tudjuk azt, hogy az Albanerpetontidaek nagy valószínűséggel nappal beásódó, éjjel aktív életet élhettek. Előbbire a koponyához képest igen nagyméretű szemüregek, míg utóbbira a koponyatető csontjainak díszítettsége utalhat. Ebből kiindulva az iharkúti albanerpetontidak a folyótól távolabb, a magasabb térszíneken élhettek, melyet a leletek töredékessége is alátámaszt.

Továbbiak
Theriosuchus

Theriosuchus

Hasonlóan a Doratodonhoz ez a krokodil is nagyon ritkának számít Iharkúton és csak pár éve sikerült azonosítani…

TOVÁBB »
Mochlodon vorosi koponyarekonstrukciója

Mochlodon vorosi

A kistermetű, növényevő Mochlodon maximum 2 méteres testhosszával az egyik legkisebb lehetett az ezidáig csak Európából ismert…

TOVÁBB »
Bauxitornis mindszentyae testrekonstrukciója

Bauxitornis mindszentyae

Az iharkúti lelőhely azon kevés európai késő-kréta lelőhelyek közé tartozik, ahonnan töredékes, de annál fontosabb madárleletek is előkerültek…

TOVÁBB »
A Pelsochamops infrequens részleges jobb alsó állkapcsa (MTM 2006.106.1.) Iharkútról. A, belülről a szájüreg felől nézve; B, a rágófelszín felől nézve. Méretarány 1 mm.

Pelsochamops

Mindössze egy részleges jobb állkapocsból és két állkapocstöredékből ismert Iharkútról a Pelsochamops infrequens nevű gyík …

TOVÁBB »