Az iharkúti dortokida teknős páncél- és függesztő öv elemei

Dortokidae teknősök

Ezek a teknősök csak jellegzetes páncél elemeik alapján ismertek a lelőhelyről, bár a Kallokibotion teknősöknél azért többet tudunk róluk. A dortokidák szintén egy rejtélyes kihalt csoport, melyek pozíciója a teknősök családfáján egyelőre csak kevéssé tisztázott és sajnos az összes fajuk csak a páncél alapján ismert. Annyit tudunk, hogy a nyakfordító teknősök közé tartoztak, de hogy milyen viszonyban álltak a ma élő csoportokkal vagy a kihalt bothremydidákkal (köztük a Foxemys trabantival) az tisztázatlan. A csoport endemikus Európában és Iharkúton kívül Románia, Franciaország és Spanyolország felső-kréta lelőhelyeiről kerültek elő. A mai Románia területén egy fejlődési ág túlélte a legtöbb dinoszaurusszal is végző tömeges krétavégi kihalást és egészen az eocénig fennmaradt.

A páncélzatuk alapján a dortokidák kis-közepes méretű vízi teknősök lehettek és megjelenésükben az ausztráliai és dél-amerikai chelidákra emlékeztettek. Az iharkút faj tudományos leközlése egyelőre várat magára, de az előzetes vizsgálatok alapján nagyon hasonlít a geológiai értelemben fiatalabb romániai fajra és távolabbi viszonyban áll a nyugat-európai fajokkal.

Továbbiak
Bakonydraco galaczi testrekonstrukció

Bakonydraco galaczi

A Bakonydraco egy körülbelül 3,5–4 méter szárnyfesztávolságú, az Azhdarchidaek családjába sorolható repülő hüllő (Pterosauria) volt…

TOVÁBB »
A Foxemys trabanti testrekonstrukciója.

Foxemys trabanti

Az ásatásokon korábban használt strapabíró Trabantok után elnevezett teknős valószínűleg az egyik leggyakoribb elem lehetett az egykori faunában…

TOVÁBB »
Mochlodon vorosi koponyarekonstrukciója

Mochlodon vorosi

A kistermetű, növényevő Mochlodon maximum 2 méteres testhosszával az egyik legkisebb lehetett az ezidáig csak Európából ismert…

TOVÁBB »