Bauxitornis mindszentyae testrekonstrukciója

Bauxitornis mindszentyae

Név eredete: Bauxitornis: a bauxita madara; mindszentyae: Mindszenty Andrea, a bauxitok nemzetközileg elismert kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora után

Az iharkúti lelőhely azon kevés európai késő-kréta lelőhelyek közé tartozik, ahonnan töredékes, de annál fontosabb madárleletek is előkerültek. A lelőhelyen eddig megtalált közel 10.000 csontmaradvány közül kb. egy tucat sorolható a madarakhoz. Bár a leletek kizárólag végtagcsontok, mégis sokat elárulnak az iharkúti késő-kréta madárvilágról. Legalább két madárfajt sikerült már beazonosítani, melyek közül az egyik ölyv méretű volt és az ide sorolható csüdcsont alapján a kréta időszak végén kihalt Enantiornithes madarak új fajaként (Bauxitornis mindszentyae) írtuk le.

Egy töredékes combcsont alapján pedig tudjuk, hogy legalább még egy, szintén az Enantiornithesek közé tartozó, kb. rigó méretű madár is élt a területen. Feltételezzük azonban, hogy a 85 millió évvel ezelőtti madárvilág sokkal változatosabb volt, mint azt a leletek mutatják.

Továbbiak
Mochlodon vorosi koponyarekonstrukciója

Mochlodon vorosi

A kistermetű, növényevő Mochlodon maximum 2 méteres testhosszával az egyik legkisebb lehetett az ezidáig csak Európából ismert…

TOVÁBB »
A Foxemys trabanti testrekonstrukciója.

Foxemys trabanti

Az ásatásokon korábban használt strapabíró Trabantok után elnevezett teknős valószínűleg az egyik leggyakoribb elem lehetett az egykori faunában…

TOVÁBB »
Az iharkúti Atractosteus rekonstrukciója (grafika: Pecsics Tibor)

Kajmánhalak

Az iharkúti halfauna leírása és vizsgálata az iharkúti gerinces-faunára irányuló kutatómunkánk váratlanul informatív szegmensének bizonyult…

TOVÁBB »