Késő kréta európai paleobiogeográfia

Az iharkúti ősgerincesek és Európa ősállatföldrajza a kréta időszakban

A 2000-ben felfedezett iharkúti ősgerinces lelőhelyről mára közel 10.000 csont- és fogmaradvány került elő, melyek legalább 30 különböző gerinces fajt képviselnek a halaktól kétéltűeken, teknősökön, krokodilokon át egészen a dinoszauruszokig és madarakig. Bár család szinten az iharkúti és a többi késő-kréta európai fauna nagy hasonlóságot mutat, nemek vagy fajok szintjén már komoly eltérések mutatkoznak. Az iharkúti fajok különböző területeken élő egyéb formákkal mutatnak rokonságot: az Abelisauridae Theropoda dinoszauruszok afrikai és dél-amerikai formákkal, az Ajkaceratops közép-ázsiai fajokkal, az apró Bicuspidon gyíkok pedig észak-amerikai fajokkal. Mindez azért is érdekes, mert Európa a kréta időszakban egy kisebb nagyobb szigetekkel tarkított szigettengerre hasonlított (1. ábra), -ahol a Dunántúli középhegység is egy sziget része volt-, és nem egy olyan nagy, összefüggő szárazulatra, mint manapság.

1. ábra Európa ősföldrajza a késő kréta időszakban. Alatta a földtörténeti időskála, mely mutatja hogy mikor éltek az iharkúti dinoszauruszok.
1. ábra Európa ősföldrajza a késő kréta időszakban. Alatta a földtörténeti időskála, mely mutatja, hogy mikor éltek az iharkúti dinoszauruszok.

Kutatócsoportunk egyik fontos feladata, hogy feltérképezze, hogy az Iharkúton élt fajok milyen rokonságban állnak Európa többi lelőhelyéről leírt fajokkal. Fontos tudnunk, hogy a hazai fajok kikkel állnak leginkább rokonságban,valamint  hogy hogyan és honnan népesíthették be ezt a vidéket. Az eddigi eredmények egyre inkább azt mutatják, hogy az iharkúti egy kevert fauna, ahol mind észak-amerikai, mind ázsiai, mind pedig déli kontinensekről származó formák alkották együttesen ezt a 85 millió évvel ezelőtti gerinces élővilágot.

© Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció

Kapcsolat: magyardino@gmail.com | Tel: +36308954004