Középső-triász villányi életkép, sekélytengeri vízi hüllőkkel, Nothosaurusokkal és Placodontiákkal (Pecsics Tibor illusztrációja)

Villányi Eosauropterygia hüllők

Eosauropterygia triász tengeri hüllők Villányból

A villányi Somssich-hegyen feltárt középső-triász korú Templomhegyi Dolomit Tagozat, sekélytengeri környezetben lerakódott kőzetrétegeiből számos gerinces maradvány került elő az elmúlt évek ásatásai során. A leletanyag jelentős részét képezik az Eosauropterygiákhoz sorolható, vízi életmódhoz alkalmazkodott hüllők, melyek a triász sekélytengeri élővilág egyik legjelentősebb és legváltozatosabb csoportját alkották. A villányi leletanyagon belül, az ezekkel a hüllőkkel kapcsolatos legújabb ismereteink Segesdi Martin és Ősi Attila kutatásához kötődnek.

A villányi csontok döntő többsége izolált, azaz különálló, eddig csupán egyetlen részleges csontváz került elő, mely egy kistermetű, közelebbről nem meghatározható (Eosauropterygia) vízi hüllő maradványa. A lelőhelyről ismert töredékes koponyák és állkapocs maradványok alapján bizonyított a Nothosauridae család jelenléte. Továbbá, több különleges, megnyúlt tövisnyúlványú csigolya alapján ismerjük a Nothosaurus nemzetség maradványait, mely leletek a legnagyobb hasonlóságot a Nothosaurus mirabilis fajjal mutatják. Egyéb, bonyolultabb anatómiájú csigolyák és más töredékes leletek alapján tudjuk, hogy a Simosauridae család képviselői is előfordultak ezen a területen, ezek a csontok leginkább a Simosaurus gaillardoti fajhoz hasonlítanak. A maradványok alapján valószínű, hogy több különböző kifejlett testméretű (1 méterestől egészen a 3-4 méteresig) és különböző táplálkozású (halevésre specializáltak, illetve sokféle táplálékot elfogyasztók) Eosauropterygia tengeri hüllő élt az egykori villányi területen a triász időszak során. A fauna összetétele leginkább a németországi, illetve a Bihar-hegységben feltárt hasonló korú lelőhelyekére emlékeztet.

Továbbiak
Az Allodaposuchus rekonstrukciója és egykori környezete

Allodaposuchus

Számos Iharkútról származó koponya- és alsó állkapocselem egy közepes termetű krokodil-féléhez tartozik, amiről a legtöbb kutató…

TOVÁBB »
A Chromatogenys tiliquoides részleges jobb oldali állkapcsa (MTM V 2010.129.1.) Iharkútról.

Chromatogenis

Az iharkúti lelőhely gyíkjai között meglehetősen ritka az új nemként és fajként leírt Chromatogenys tiliquoides…

TOVÁBB »
Az iharkúti Atractosteus rekonstrukciója (grafika: Pecsics Tibor)

Kajmánhalak

Az iharkúti halfauna leírása és vizsgálata az iharkúti gerinces-faunára irányuló kutatómunkánk váratlanul informatív szegmensének bizonyult…

TOVÁBB »